Vezetékcsere panelben

A probléma gondolom sokak számára ismerős: panellakás, régi alumínium vezetékek, megégett kötések, földelés csak a fürdőben, esetleg a konyhában, kevés áramkör, összes konnektor egy áramkörre felfűzve, rosszabb esetben olvadóbiztosítékok, stb… A komplett vezetékcsere elengedhetetlen. Nálam is hasonló volt a helyzet amíg fel nem újítottam a lakás villamos hálózatát. Ezzel kapcsolatban osztanék meg néhány gondolatot.

Tudom, hogy mindenki tisztában van vele de azért leírom én is: elektromos vezetékeket érintő munkálatokat kizárólag áramtalanítás után végezz! Ha valamiben nem vagy biztos, hívj villanyszerelőt!

Vezetékcsere panellakásban

Az anyagszükséglet lakásmérettől és az áramkörök számától függ. 18 modulos biztosítéktáblát vettem, melyben 12 kismegszakító, egy Fi relé és egy csengő transzformátor kapott helyet. A tábla 5.000 Ft körül volt, a Schneider kismegszakítók darabja 800 Ft körül, a Fi relé pedig 9.000 Ft-ba került. Ezen semmiképp ne akarj spórolni, a 300 Ft-os kismegszakítókat messziről kerüld el!

Vezetékből nagyjából 150 méterre volt szükség. (60m² alapterületű lakásról van szó egyébként.) Falba és padlószegélybe 1,5mm² keresztmetszetű három eres MBCU-t használtam, a kötődobozok közötti átkötésre pedig sima MCU vezetéket. A vezeték elég drága, érdemes utánajárni, hol lehet a legolcsóbban hozzájutni. Én apróhirdetési oldalakon keresztül vettem lakásfelújításból, építkezésből megmaradt 30-40 méteres darabokat 90-100 Ft-ért méterenként. Bolti ára jelenleg 140-160 Ft körül mozog, de barkácsáruházban akár 300 Ft-ot is elkérnek egy méterért…

A panellakások főfalait hivatalosan nem lehet megvésni. Lehet kérni statikai vizsgálatot, és akkor van rá esély, hogy engedélyezik, de a betonfalat vésni akkor is elég embert próbáló feladat. Van villanyszerelő aki vállalja, de olcsóbb és gyorsabb, ha kábelcsatornát használunk. Ajánlom a Kopos termékeit. Az alap fehér csatornák mellett, árulnak elegáns, színes kivitelben is, illetve padlószegély és sarokcsatornák is megtalálhatók a kínálatukban.

A komplett anyagköltség nagyjából 50.000 Ft-ra jött ki, ebben már benne van a tapétaragasztó, ecset, gipsz, stb. is. A munkaidőt nehéz megsaccolni, ahogy volt időm úgy haladtam vele, általában hétvégenként, de összesen 4-5 napot biztos, hogy elszórakoztam vele, plusz takarítás, bútorok ide-oda tologatása, vezeték után rohangálás.

Vezetékcsere előkészületek: áramkörök kialakítása

• nappali + háló + előszoba + fürdőszoba világítás
• kisszoba + konyha világítás
• nappali konnektorok (3db felfűzve)
• hálószoba + hall konnektorok (4db felfűzve)
• kisszoba konnektorok (2db felfűzve)
• előszoba konnektorok
• mosógép
• hűtőszekrény
• sütő
• konyhapult konnektorok (mikró, kávéfőző, vízforraló…)
• konyhapult konnektorok (LED világítás, egyéb konyhai eszközök)

Itt jegyezném meg, hogy a panellakás falai vasbetonból készültek. Ha fúrni akarod izmos gép kell és normális fúrószár. Nekem egy régi Black & Decker KD1001K van. Fő ismérve, hogy bazi nehéz, cserébe viszont 3.5J az ütőereje amivel különösebb erőlködés nélkül lehet akár 10-es lyukat is fúrni betonba. Otthoni barkács célra tökéletesen megfelel. Fúrószáron sem érdemes spórolni, ne a legolcsóbbat vegyed!

Többféle panellakás létezik, ha szerencséd van, akkor csövekben fut a vezetékek legalább egy része, így nem okoz problémát a vezetékcsere. Nekem nem volt szerencsém, nálam kizárólag MM fal vezetékek voltak, ráadásul padló alatt vezetve, úgyhogy a régi nyomvonalak feltárása alapból ki lett zárva. Nem akartam felszedni a laminált padlót, a házgyári szőnyegpadlót plusz az előszobában a járólapot. Biztosítéktáblától két métert ócska régi kábelcsatornában futottak a vezetékek, majd ott rejtélyes módon eltűntek a plafonban és ki tudja merrefelé haladtak tovább. A régi táblát leszedve láttam, hogy csomó vezeték le lett kötve és be lett nyomva mögé, úgyhogy ezt annak idején már tutira gányolta valaki. Szép kilátások…

Update 2019.03.23. vezetékcsere a mérőnél

Teljesítménybővítést kértem 32 amperre, aminek feltétele a mérőhely szabványosítása. Ennek során megtörtént a vezetékcsere az óra és a lakás közötti szakaszon 10-es rézvezetékre. A régi, doboz mögé benyomott vezetékekről kiderült, hogy valaha három fázis volt a lakásban, és annak a maradványai voltak. Az óránál elvágták ugyan a vezetéket, de felszálló ágról nem kötötték le, így feszültség alatt voltak, és le sem volt szigszalagozva a végük. Tehát jól gondoltam és ezt tényleg gányolta már valaki. Update vége.

A világítás áramköreinél nem történt teljes vezetékcsere, ezeket csak részben húztam újra, de a kötéseket itt is átnéztem. Régi típusú MM fal kábeleknél nem voltak külön színnel jelölve az erek, emiatt sok helyen fel voltak cserélve a vezetékek és a nullát szakította meg a kapcsoló a fázis helyett. Ezeket szétszedtem, visszavágtam a vezetékekből és újra összekötöttem helyesen. Az ilyen jellegű játékhoz amikor meg kell keresni, hogy melyik vezeték hol végződik jó szolgálatot tehet egy multiméter.

A konnektorokhoz mindenhol új vezetéket húztam. Szerencsére a padlótól megvolt a horony, így a régi vezetékeket könnyen el tudtam távolítani.

Ha leszedsz egy konnektort, és a vezetékek alulról jönnek, nagy valószínűséggel nálad is működik ez a megoldás. A vezeték kihúzása előtt fűrészlappal bevágtam a süllyesztődobozt (azt ugyanis nem akartam kiszedni), majd óvatosan kihúztam a vezetéket a padlóig. Ha nehezen jött, megütögettem vésővel a vakolatot.

Miután padlószintig kihúztam a vezetéket, elvágtam tőből, majd kitisztítottam a hornyot. Ezután a szükséges mértékben körbevágtam a tapétát. Volt ahol teljes szélességben vágtam egy tapéta csíkot, volt ahol csak egy vékony sávban attól függően, hogy épp mekkora gipszdarab szakadt ki a horonyból.

Ezután beillesztettem a vezetéket a horonyba. Az MM fal kábelnél egymás mellett vannak az erek, emiatt laposabb, mint az MBCU, de szerencsére sehol sem lógott ki a fal síkjából. 2,5-es vezetékkel már gondban lettem volna.

Hosszra vágtam a vezetékeket, majd még a rögzítés előtt blankoltam. Ez fontos, mert gipszelés után marha nehéz a külső vastag szigetelést eltávolítani az MBCU-ról.

Konnektorok felfűzése

Mivel a szobákban a konnektorok fel vannak fűzve, a legtöbb horonyba két vezetéket kellett húzni. A felfűzésről megoszlik a villanyszerelők véleménye. Van aki szerint nyugodtan fel lehet fűzni akár 10 konnektort is egymás után, van aki minden konnektornak külön vezetéket húz az elágazódobozból. Helyes vagy sem, panelban nem nagyon van más lehetőség, mivel gyárilag is így voltak szerelve, elágazódoboz pedig csak a lámpáknál van a kapcsolók miatt. Ha elég mély a süllyesztődoboz, akkor jobb, ha összecsavarod a két vezetéket és arról ágazol le egy harmadikkal. Ehhez használhatsz Wago kötőelemet is.

Nálam annyira kicsik a dobozok, hogy a két vezetéket éppen be tudták mögé gyömöszölni annak idején. Csakhogy most földelés is van, úgyhogy három vezetékkel kell kínlódni a szűk helyen így 3 wago egyszerűen nem fér el mögötte. Ilyenkor nincs más megoldás vezetékcsere esetén, mint a konnektort használni kötőelemként. Különösen fontos a jó minőségű szerelvény, amiben rendesen meg lehet szorítani a vezetéket. Tanácsos évente ellenőrizni, hogy nem lazult e ki valamelyik vezeték. Ha jó a szerelvény és a konnektor karmai is stabilan tartanak, akkor ennek minimális a valószínűsége.

A felfűzés nem igazán jó megoldás, de hát sajnos a panelben nem nagyon van más megoldás. Felfűzést lehetőleg csak olyan áramkörnél alkalmazz ahol nincsenek nagyobb teljesítményű fogyasztók. A mosógépet pl. semmiképpen se csatlakoztasd ilyen módon kialakított konnektorba! Az egymás után kötött dugaljak számát is próbáld minimalizálni! Minél több van egymás után felfűzve és minél távolabb vannak az elosztótól, annál nagyobb lesz a hurokellenállás.

Nálam maximum négy darab van egymás után kötve, illetve egy helyen volt szükség hármas kötésre, amint az alábbi képen is látszik. Itt a másik szoba konnektorához ebből a dobozból vitték a vezetéket egy faláttörésen keresztül.

Nyomok eltűntetése

Ha bent van a vezeték a horonyban és a teljes nyomvonalon pontosan illeszkedik a padlószegélyben, akkor stukatúr gipsszel be lehet ragasztani. Rövid szakaszról van szó, így akár az egészet be lehet vakolni a ragasztóval ügyelve arra, hogy a fal síkjából ne lógjon ki, mert utólag csiszolgatni elég macerás dolog.

Ha nem lett teljesen sima, száradás után glettelőgipsszel lehet rajta javítani, majd csiszolópapírral teljesen elsimítani.

Ezután jöhet a méretre vágott tapétacsík. Ha nincs tapéta a falon akkor csak abszolút simára kell csiszolni és már lehet is festeni.

Majd a festés és a dobozok helyének kivágása a tapétából.

Végül a konnektor és a padlószegély is a helyére kerül.

A padlószegély rögzítő elemekben kiválóan lehet vezetni a kábeleket. Persze nem mindig pattan bele, van, hogy inkább az eltörést választja. Ilyen esetre nem árt, ha van otthon néhány darab tartalékban.

A sarkoknál van, hogy egy kicsit faragni kell a szegőlécből.

Az ajtó jobb oldalán kábelcsatornában jön be a vezeték a szobába.

A kábelcsatornából pedig megy a padlószegély alá.

A konyha illetve a szomszédos szoba világításért felelős vezetékek ebben a dobozban futnak össze. Itt sajnos szükséges volt alumínium vezetéket rézzel összekötni, ehhez Wago kötőelemeket használtam alupasztával. Ennek használatát itt tudod megnézni.

Így fest a dolog némi kötögetés és rendezgetés után.

Végül helyére kerül a kábelcsatorna is. Kopos csatornákhoz pár 100 Ft-ért lehet venni mindenféle idomot, a képen bal oldalon egy toldó elem, középen felül egy Y elem, alatta pedig egy végzáró elem látható.

Egy konnektor régi vezetéke. Jól látszik, hogy meg van égve szigetelés.

Kötőelemek

Így néz ki a Wago illetve Weidmüller kötőelem. A fecskendőben alumínium kontaktpaszta van, amivel alumínium kötéseknél tele kell nyomni a kötőelemet mielőtt beletolod a vezetéket. A Wago hivatalos útmutatóját ide kattintva tudod megnézni.

Ez pedig a régi kötőelem amivel gyárilag szereltek a lakásban. Nem tudom anno mi volt a neve, ma KF1 kötőelemnek hívják. A képen jól látszik a beleszakadt vezeték. Sajnos az alumínium elég lágy, nem bírja úgy a hajlítgatást, mint a réz. Emiatt gyakran eltörik amikor szét akarunk szedni egy kötést.

A kötések típusa szintén állandó vita tárgya a szakiknál. Van aki simán összeköti Wago-val, van aki forrasztja + KF1-el is rögzíti, van aki sorkapcsot használ. Nehéz megítélni melyik a legjobb. Véleményem szerint bármelyik jó, ha szakszerűen van megcsinálva. Nálam most csak a világítás áramköreinél van Wago, a konnektoroknál pedig maga a konnektor a kötőelem.

Az elosztódoboz a vezetékcsere és bekötés után. Nem a legszebb, de nagyjából áttekinthető. Bal oldalon a Fi relé, mellette a kismegszakítók, jobb oldalon pedig a csengő transzformátora. A megszakítók R9XFH118 fésűs sorolóval vannak összekötve. A világítás 6, a konnektorok 10 amperre vannak biztosítva, mindegyik B karakterisztikájú. Lehet C-t is használni, de lakásban általában felesleges. A szolgáltató is többnyire B-t rak az órához a társasházakban.

Az elektromos sütő biztosításánál figyelembe kell venni a maximális teljesítményét. Az enyém 2000W-os, így elég neki a 10A. Ha ez kevés akkor 16-ra kell biztosítani, viszont ebben az esetben ajánlott a 2,5-es vezeték az elosztótól!

Ha több alumínium vezetékes köröd is van, akkor inkább FKA elosztótáblát vegyél. Annál egyrészt nem rézből készül a sín, másrészt körmös vezetékszorítóval van szerelve ami nem darálja szét az alut.

Az XBS lakáselosztó kb. a legolcsóbb amit lehet kapni. Ennek megfelelően a minősége sem a legjobb, de bőven használható, és annyira nem is csúnya.

Így néz ki lezárt ajtóval. Felette 80×40-es kábelcsatornában indulnak a vezetékek. Gyárilag egyébként 40×20-as szürke kábelcsatorna volt, de abban nem fért volna el ennyi vezeték.

Egyik konyhapult feletti konnektor. Gondolkodtam rajta, hogy a felső szekrény aljára kellene csavarozni és akkor nem látszik a vezeték, viszont jóval kényelmetlenebb lenne a használata, úgyhogy ennyi optikai belerondítás itt belefért a dologba ????

Második felvonás – 2020.10.26.

Eltelt 6 év a vezetékcsere óta. Azóta megérett festésre a lakás. Elegem lett a fűrészporos tapétából, az egész lakásban mindenhol leszedtem a falról. Az előszobában hálistennek még egy réteg ezer éves narancsárga festék is volt a tapéta alatt amit szintén le kellett kaparnom. Ezzel el is ment két napom mire normális alapfelületet kaptam amin megáll a glett.

A 80x-40-es kábelcsatornát kicseréltem 40×40-esre, ebbe nem túl kényelmesen, de azért még éppen belefértek a vezetékek amik a lakáselosztóból indulnak. A 40×20-as csatornákat pedig 30×20-asra cseréltem. Az alábbi képen látszik, hogy eddig a dobozig jön a világítás rézvezetéke, és itt van összekötve Wago-val a régi alumínium vezetékkel. Már csak néhány lámpához megy alu vezeték, ezeknek a cseréje egyrészt nagyon körülményes lenne, másrészt csak minimális áram megy rajta, nincs kitéve nagy terhelésnek, úgyhogy ez így maradt.

Minél kisebb csatornákat akartam, ugyanis polisztirol díszléccel szerettem volna eltakarni ahol csak lehet. A 40×40-es csatornára KCS-04-es takarót ragasztottam, melynek mérete eredetileg 50×100-as, de levágtam belőle egy kicsit. Így néz ki ragasztás közben.

Illetve amikor már végig fel van ragasztva a teljes felület.

A kisebb csatornák takaráshoz MN-09 lécet vettem, ez kényelmesen eltakarja a 30×20-as kábelcsatornát.

Ezzel a szobába lejövő kábelt is könnyen el tudtam takarni, a 3 léc találkozása pedig esztétikusan kivitelezhető.

Ha már úgyis hozzányúltam mindenhez, akkor a lakáselosztót is kicseréltem Schneider Easy9-re. Ez fehérebb és mutatósabb, mint a korábbi XBS doboz. A tetején a csengő látszik, ami itt még csak ideiglenesen van bekötve.

Így néz ki a dolog kaparás, két réteg glett, csiszolás és festés után. Itt már a csengő is a helyére került.

Ez pedig a másik irányból.

Az ajtófélfák mellett futó kábeleket korábban kábelcsatornában vezettem, ezeket most kicseréltem műanyag öntapadós takarólécre.