FOIT, FOUT és a font-display property

Webfontok használata esetén gyakori jelenség a FOUT (Flash of Unstyled Text) és FOIT (Flash of Invisible Text). Nem komoly problémáról van szó, szerintem a webfejlesztők 99%-a egyáltalán nem foglalkozik vele. Ha valaki azonban abszolút 100%-os performance-ra törekszik, érdemes egy kicsit elmerülni a font-display témában.

FOUT-ról akkor beszélünk amikor a böngésző még nem töltötte le a webfontot, de ennek ellenére megjeleníti a szöveget. Ilyenkor egy fallback betűtípust tölt be amit mi határozhatunk meg a font stack-ben. Ha nincs ilyen, akkor a default rendszer betűtípust tölti be. Abban a pillanatban ahogy a webfont letöltődik, a szöveg betűtípusa hirtelen megváltozik, amit egy villanásnak észlelünk, innen a jelenség neve.

A FOUT elkerülése érdekében a böngészők eltérő módszereket alkalmaznak. Általános megoldás, hogy 3 másodpercet várnak a webfont betöltésére és addig semmilyen szöveget nem jelenítenek meg. Ha ennyi idő alatt sem tölt be a webfont, akkor a szöveg a fallback betűtípussal jelenik meg. Ezzel ugyan elkerülhető a FOUT, viszont, a semmiből hirtelen előtűnő szöveg miatt FOIT jelenségről beszélünk.

Font-display property

A böngészők alapértelmezett font renderelési metódusát korábban csak JavaScript segítségével tudtuk módosítani. Ennek kiváltására vezették be a font-display CSS property-t, melyhez hat különböző érték tartozik:

• auto Ez az alapértelmezett, a böngészőre bízzuk a dolgot.
• swap A szöveget azonnal rendereli a fallback betűtípussal amíg a webfont nem tölt be. Akkor célszerű használni, ha a dizájn kevésbé fontos és szövegnek azonnal látszódnia kell az oldalon. Hátránya, hogy FOUT jelenség előfordulhat.
• block A szöveg egész addig láthatatlan marad, amíg a webfont nem tölt be. Akkor érdemes használni, ha a szöveges tartalom valamilyen oknál fogva kizárólag a webfonttal olvasható. FOIT jelenség előfordulhat, és akár az is, hogy egyáltalán nem jelenik meg szöveg az oldalon, ha a webfont valamiért nem töltődik be.
• fallback A block és a swap közötti arany középút. A FOIT elkerülése érdekében csak nagyon kevés ideig nem jeleníti meg a szöveget (100 ms). Ha ennyi idő alatt nem tölti be a webfontot, akkor utána már nem változtatja meg az oldal betűtípusát. Ezzel a módszerrel elkerülhető a FOIT és FOUT is, viszont előfordulhat, hogy az oldalt a fallback betűtípussal tölti be és úgy is marad. Ha ezt meglátja az oldalt tervező grafikus, valószínűleg égnek áll a haja 🙂
• optional Hasonló a fallback-hez, azzal a különbséggel, hogy itt a böngészőre van bízva a dolog. Ha a nagyon rövid (100 ms) block period alatt nem tölti be a webfontot, akkor a böngésző dönti el a továbbiakat. Ha a letöltési probléma a user alacsony sávszélességének köszönhető, felesleges tovább erőltetni a webfont letöltését a háttérben, ergo marad a fallback font.

Jelenlegi támogatottsága

A font-display jelenleg Firefox, Chrome, Safari és Opera alatt működik. A leírtak alapján azt hiszem kijelenthető, hogy ha a webfont betöltési ideje 100 ms alatt van, akkor nem kell ezzel a problémával foglalkozni. Ezért (is) fontos, hogy csak azokat a fontokat töltsük be, amiket valóban használunk az oldalon.