Annak idején mikor elkezdtem "webes dolgokkal" foglalkozni, az emberek többségének egyáltalán nem volt internet hozzáférése és azt sem tudták mi az a weboldal. Akkoriban, ha megkérdezte valaki, hogy mivel foglalkozom és azt válaszoltam, hogy webdesigner vagyok többnyire fogalmuk sem volt arról, hogy ez mit takar. Azóta eltelt több, mint 13 év és az internethasználat általános dologgá vált, így a webdesigner szó jelentése manapság már nem szorul különösebb magyarázatra. De mi a helyzet a UX designerrel?

Mit csinál egy UX (User Experience) designer?

Válasszuk szét a dolgokat amennyire lehet:

Webdesigner:

  • arculati elemeket tervez (logó, névjegykártya, levélpapír, szórólap...)
  • weboldalak grafikai terveit készíti el
  • HTML + CSS, esetleg JS kódot ír
  • bannereket, hírleveleket, microsite-okat készít
  • jellemzően használt programok: Photoshop, Illustrator, Flash, valamilyen forráskód szerkesztő

UX designer

  • drótvázakat, mockup-okat, prototípusokat készít
  • követi a design trendeket, tisztában van a best practice megoldásokkal
  • mér, analizál, elemez, A/B tesztel
  • jellemzően használt programok: Axure, UXPin, Google Analytics, különböző usability testing eszközök

Habár a UX-es a tervezési fázisban is aktívan részt vesz, az igazi munkája akkor kezdődik amikor élesedik az adott weboldal vagy alkalmazás. Legfontosabb teendője rendszeres mérésekkel ellenőrizni, hogy a megvalósított koncepció mennyire működőképes. Tipikusan e-kereskedelemmel foglalkozó weboldalaknál van erre szükség, ahol bevételkiesés származhat abból, ha például nem elég feltűnő a "kosárba" gomb, vagy mondjuk nem egyértelmű a checkout process. A UX-es nyomon követi, hogy a felhasználók mennyi időt töltenek az oldalon, hova kattintanak legtöbbet vagy épp hol hagyják el legtöbben az oldalt. Az így szerzett információk alapján fejlesztési javaslatokat tesz.

Új fejlesztés esetén először A/B teszttel meg kell állapítani, hogy az adott funkció használata mennyire egyértelmű a usereknek. Biztos mindenki hallotta már a tipikus szitkozódást: "Már megint máshogy néz ki a Facebook b@zmeg!". Hát igen, a Facebook-nál is A/B tesztekkel döntik el, hogy mi az ami működik és mi az ami nem. Ezért fordulhat elő olyan, hogy az illető lát valami újítást, de hiába mondja az ismerőseinek, ők nem látják, mivel a másik csoportba estek. Aztán lehet, hogy pár nap múlva neki is eltűnik, mert a fejlesztők végül elvetették az adott megoldást a használati statisztikák alapján 🙂

A fentiekből egyértelműen látszik, hogy UX-esre nagy, bevétel-orientált projektek esetén van szükség, ahol külön ember(eke)t igényel a felhasználók viselkedésének elemzése. Ez pedig nem a webdesigner, hanem a UX-es kolléga feladata. Ez természetesen nem tekintendő szentírásnak, simán előfordulhat olyan, hogy valaki webdesign-al és UX-el is foglalkozik, főleg kisebb cégeknél.

Végezetül még egy gondolat: teljesen mindegy mi van a névjegyedre írva, mert manapság úgyis mindenki manager meg specialist. Az egyetlen dolog ami számít, hogy a rád bízott feladatot meg tudod e oldani, vagy sem, illetve hogyan tudsz másokkal együtt dolgozni. A munkahelyi és szakmai megítélésed teljes mértékben ettől függ.