A probléma gondolom sokak számára ismerős: panellakás, régi alumínium vezetékek, megégett kötések, földelés csak a fürdőben, esetleg a konyhában, kevés áramkör, összes konnektor egy áramkörre felfűzve, rosszabb esetben olvadóbiztosítékok, stb... Nálam is hasonló volt a helyzet amíg fel nem újítottam a lakás villamos hálózatát. Ezzel kapcsolatban osztanék meg néhány gondolatot.

Tudom, hogy mindenki tisztában van vele de azért leírom én is: elektromos vezetékeket érintő munkálatokat kizárólag áramtalanítás után végezz! Ha valamiben nem vagy biztos, hívj villanyszerelőt!

Az anyagszükséglet lakásmérettől és az áramkörök számától függ. 18 modulos biztosítéktáblát vettem, melyben 14 kismegszakító és egy Fi relé kapott helyet. A tábla 5.000 Ft körül volt, a Schneider kismegszakítók darabja 800 Ft körül, a Fi relé pedig 9.000 Ft-ba került. Ezen semmiképp ne akarj spórolni, a 300 Ft-os kismegszakítókat messziről kerüld el!

Vezetékből nagyjából 150 méterre volt szükség. (60m2 alapterületű lakásról van szó egyébként.) Falba és padlószegélybe 1,5mm2 keresztmetszetű három eres MBCU-t használtam, a kötődobozok közötti átkötésre pedig sima MCU vezetéket. A vezeték elég drága, érdemes utánajárni, hol lehet a legolcsóbban hozzájutni. Én apróhirdetési oldalakon keresztül vettem lakásfelújításból, építkezésből megmaradt 30-40 méteres darabokat 90-100 Ft-ért méterenként. Bolti ára jelenleg 140-160 Ft körül mozog, de barkácsáruházban akár 300 Ft-ot is elkérnek egy méterért...

A panellakások főfalait hivatalosan nem lehet megvésni. Lehet kérni statikai vizsgálatot, és akkor van rá esély, hogy engedélyezik, de a betonfalat vésni akkor is elég embert próbáló feladat. Van villanyszerelő aki vállalja, de olcsóbb és gyorsabb, ha kábelcsatornát használunk. Ajánlom a Kopos termékeit. Az alap fehér csatornák mellett, árulnak elegáns, színes kivitelben is, illetve padlószegély és sarokcsatornák is megtalálhatók a kínálatukban.

A komplett anyagköltség nagyjából 50.000 Ft-ra jött ki, ebben már benne van a tapétaragasztó, ecset, gipsz, stb. is. A munkaidőt nehéz megsaccolni, ahogy volt időm úgy haladtam vele, általában hétvégenként, de összesen 4-5 napot biztos, hogy elszórakoztam vele, plusz takarítás, bútorok ide-oda tologatása, vezeték után rohangálás.

Az áramköröket így alakítottam ki:

  • nappali + háló + előszoba + fürdőszoba világítás
  • kisszoba + konyha világítás
  • nappali konnektorok (3db felfűzve)
  • hálószoba + hall konnektorok (4db felfűzve)
  • kisszoba konnektorok (2db felfűzve)
  • előszoba konnektorok
  • mosógép
  • hűtőszekrény
  • sütő
  • konyhapult konnektorok (mikró, kávéfőző, vízforraló...)
  • konyhapult konnektorok (LED világítás, egyéb konyhai eszközök)

Itt jegyezném meg, hogy a panellakás falai vasbetonból készültek. Ha fúrni akarod izmos gép kell és normális fúrószár. Hagyományos ütvefúróval felesleges nekifogni, SDS+ tokmányos fúrókalapács kell aminek megfelelő az ütőereje. Volt már olyan, hogy valaki fúrni próbál a házban, de perceken keresztül csak a fúró kínlódó visítását hallottad? Ez tipikusan a gyenge szerszám miatt van, nyomja neki izomból a szerencsétlen de nincs elég erő a gépben, így csak egy helyben forog amíg fel nem adja az illető vagy el nem füstöl a gép. Nekem egy régi Black & Decker KD1001K van. Fő ismérve, hogy bazi nehéz, cserébe viszont 3.5J az ütőereje amivel különösebb erőlködés nélkül lehet akár 10-es lyukat is fúrni betonba. Otthoni barkács célra tökéletesen megfelel. Mai napig lehet kapni, 30.000 Ft körül van az ára. Fúrószáron sem érdemes spórolni, ne a legolcsóbbat vegyed!

Többféle panellakás létezik, ha szerencséd van, akkor csövekben fut a vezetékek legalább egy része, így nem okoz problémát azok cseréje. Nekem nem volt szerencsém, nálam kizárólag MM fal vezetékek voltak, ráadásul padló alatt vezetve, úgyhogy a régi nyomvonalak feltárása alapból ki lett zárva. Nem akartam felszedni a laminált padlót, a házgyári szőnyegpadlót plusz az előszobában a járólapot 🙂 Biztosítéktáblától két métert ócska régi kábelcsatornában futottak a vezetékek, majd ott rejtélyes módon eltűntek a plafonban, és ki tudja merrefelé haladtak tovább. A régi táblát leszedve láttam, hogy csomó vezeték le lett kötve és be lett nyomva mögé, úgyhogy ezt annak idején már tutira gányolta valaki. Szép kilátások...

A világítás áramköreit csak részben húztam újra, de a kötéseket itt is átnéztem. Régi típusú MM fal kábeleknél nem voltak külön színnel jelölve az erek, emiatt sok helyen fel voltak cserélve a vezetékek és a nullát szakította meg a kapcsoló fázis helyett. Ezeket szétszedtem, visszavágtam a vezetékekből és újra összekötöttem helyesen. Az ilyen jellegű játékhoz amikor meg kell keresni, hogy melyik vezeték hol végződik jó szolgálatot tehet egy multiméter.

A konnektorokhoz mindenhol új vezetéket húztam. Szerencsére a padlótól megvolt a horony, így a régi vezetékeket könnyen el tudtam távolítani.

Ha leszedsz egy konnektort, és a vezetékek alulról jönnek, nagy valószínűséggel nálad is működik ez a megoldás. A vezeték kihúzása előtt fűrészlappal bevágtam a süllyesztődobozt (azt ugyanis nem akartam kiszedni), majd óvatosan kihúztam a vezetéket a padlóig. Ha nehezen jött, megütögettem vésővel a vakolatot.

Miután padlószintig kihúztam a vezetéket, elvágtam tőből, majd kitisztítottam a hornyot. Ezután a szükséges mértékben körbevágtam a tapétát. Volt ahol teljes szélességben vágtam egy tapéta csíkot, volt ahol csak egy vékony sávban attól függően, hogy épp mekkora gipszdarab szakadt ki a horonyból.

Ezután beillesztettem a vezetéket a horonyba. Az MM fal kábelnél egymás mellett vannak az erek, emiatt laposabb, mint az MBCU, de szerencsére sehol sem lógott ki a fal síkjából. 2,5-es vezetékkel már gondban lettem volna.

Hosszra vágtam a vezetékeket, majd még a rögzítés előtt blankoltam. Ez fontos, mert gipszelés után marha nehéz a külső vastag szigetelést eltávolítani az MBCU-ról.

Mivel a szobákban a konnektorok fel vannak fűzve, a legtöbb horonyba két vezetéket kellett húzni. A felfűzésről megoszlik a villanyszerelők véleménye. Van aki szerint nyugodtan fel lehet fűzni akár 10 konnektort is egymás után, van aki minden konnektornak külön vezetéket húz az elágazódobozból. Helyes vagy sem, panelban nem nagyon van más lehetőség, mivel gyárilag is így voltak szerelve, elágazódoboz pedig csak a lámpáknál van a kapcsolók miatt. Ha elég mély a süllyesztődoboz, akkor jobb, ha összecsavarod a két vezetéket és arról ágazol le egy harmadikkal. Ehhez használhatsz Wago kötőelemet is.

Nálam annyira kicsik a dobozok, hogy a két vezetéket éppen be tudták mögé gyömöszölni annak idején. Csakhogy most földelés is van, úgyhogy három vezetékkel kell kínlódni a szűk helyen így 3 wago egyszerűen nem fér el mögötte. Ilyenkor nincs más megoldás, mint a konnektort használni kötőelemként. Különösen fontos a jó minőségű szerelvény, amiben rendesen meg lehet szorítani a vezetéket. A bepattintós, rugós vezetékrögzítővel szerelt konnektorok itt nem játszanak. Tanácsos évente ellenőrizni, hogy nem lazult e ki valamelyik vezeték. Ha jó a szerelvény és a konnektor karmai is stabilan tartanak, akkor ennek minimális a valószínűsége.

A felfűzés nem igazán jó megoldás. Ha lehetne vésni a falat, akkor a tuti az lenne, hogy húzol egy 2,5-es gerincvezetéket, és a konnektorokhoz 1,5-es vezetékkel állsz le az elágazó dobozokból. De hát sajnos a panelben ez nem járható út.

Felfűzést lehetőleg csak olyan áramkörnél alkalmazz ahol nincsenek nagyobb teljesítményű fogyasztók. A mosógépet pl. semmiképpen se csatlakoztasd ilyen módon kialakított konnektorba! Az egymás után kötött dugaljak számát is próbáld minimalizálni! Minél több van egymás után felfűzve és minél távolabb vannak az elosztótól, annál nagyobb lesz a hurokellenállás.

Nálam maximum négy darab van egymás után kötve, illetve egy helyen volt szükség hármas kötésre, amint az alábbi képen is látszik. Itt a másik szoba egyik konnektorához ebből a dobozból vitték a vezetéket egy faláttörésen keresztül.

Ha bent van a vezeték a horonyban és a teljes nyomvonalon pontosan illeszkedik a padlószegélyben, akkor stukatúr gipsszel be lehet ragasztani. Rövid szakaszról van szó, így akár az egészet be lehet vakolni a ragasztóval ügyelve arra, hogy a fal síkjából ne lógjon ki, mert utólag csiszolgatni elég macerás dolog.

Ha nem lett teljesen sima, száradás után glettelőgipsszel lehet rajta javítani, majd csiszolópapírral teljesen elsimítani.

Ezután jöhet a méretre vágott tapétacsík. Ha nincs tapéta a falon akkor csak abszolút simára kell csiszolni és már lehet is festeni.

Majd a festés és a dobozok helyének kivágása a tapétából.

Végül a konnektor és a padlószegély is a helyére kerül. Nekem mindig is a Prodax Classic (vagyis most már Schneider Electric) szerelvények voltak a kedvenceim. Szép, elegáns, masszív és aránylag megfizethető.

A padlószegély rögzítő elemekben kiválóan lehet vezetni a kábeleket. Persze nem mindig pattan bele, van, hogy inkább az eltörést választja. Ilyen esetre nem árt, ha van otthon néhány darab tartalékban.

A sarkoknál van, hogy egy kicsit faragni kell a szegőlécből.

Az ajtó jobb oldalán kábelcsatornában jön be a vezeték a szobába.

A kábelcsatornából pedig megy a padlószegély alá.

A konyha illetve a szomszédos szoba világításért felelős vezetékek ebben a dobozban futnak össze. Itt sajnos szükséges volt alumínium vezetéket rézzel összekötni, ehhez Wago kötőelemeket használtam. Nem a legolcsóbb, viszont egyszerű és gyors a használata.

Így fest a dolog némi kötögetés és rendezgetés után.

Végül helyére kerül a kábelcsatorna is. Kopos csatornákhoz pár 100 Ft-ért lehet venni mindenféle idomot, a képen bal oldalon egy toldó elem, középen felül egy Y elem, alatta pedig egy végzáró elem látható.

Egy konnektor régi vezetéke. Jól látszik, hogy meg van égve szigetelés.

Így néz ki a Wago illetve Weidmüller kötőelem. A különbség csak annyi, hogy az újabb fajta Wago átlátszó. A fecskendőben alumínium kontakt paszta van, amivel alumínium kötéseknél tele kell nyomni a kötőelemet mielőtt beletolod a vezetéket.

Alumíniumpaszta rugós kötőelemekhez

Ez pedig a régi kötőelem amivel gyárilag szereltek a lakásban. Nem tudom anno mi volt a neve, ma KF1 kötőelemnek hívják. A képen jól látszik a beleszakadt vezeték. Sajnos az alumínium elég lágy, nem bírja úgy a hajlítgatást, mint a réz. Emiatt gyakran eltörik amikor szét akarunk szedni egy kötést.

A kötések típusa szintén állandó vita tárgya a szakiknál. Van aki simán összeköti Wago-val, van aki forrasztja + KF1-el is rögzíti, van aki sorkapcsot használ. Nehéz megítélni melyik a legjobb. Véleményem szerint bármelyik jó, ha szakszerűen van megcsinálva. Nálam most csak a világítás áramköreinél van Wago, a konnektoroknál pedig maga a konnektor a kötőelem, mint ahogy fentebb is írtam.

Az elosztódoboz bekötés után. Nem a legszebb, de nagyjából áttekinthető. Bal oldalon a Fi relé, mellette 14db kismegszakító. A jobb oldali hármas egyelőre nincs bekötve, az majd a mosogatógépnek kell, ha egyszer végre lesz rá pénzem, illetve kettő van tartaléknak, ha egyszer bővíteni kell 🙂 A megszakítók R9XFH118 fésűs sorolóval vannak összekötve. A világítás 6, a konnektorok 10 amperre vannak biztosítva, mindegyik B karakterisztikájú. Lehet C-t is használni, de lakásban általában felesleges. A szolgáltató is többnyire B-t rak az órához a társasházakban.

Az elektromos sütő biztosításánál figyelembe kell venni a maximális teljesítményét. Az enyém 2000W-os, így elég neki a 10A. Ha ez kevés akkor 16-ra kell biztosítani, viszont ebben az esetben ajánlott a 2,5-es vezeték az elosztótól!

Bekötés előtt célszerű az alumínium vezetékeket érvéghüvelyezni. Ezzel egyrészt elkerülhető az alu-réz kapcsolat, másrészt a csavar sem fogja szétvágni a puha alu vezetéket. Elvileg tömör vezetékre nem szokás érvéghüvelyt préselni, azonban itt elfogadható ez a megoldás. A stabil rögzítéshez használj érvéghüvely préselő fogót, más eszköz (kombinált, lapos, harapófogó...) nem jó erre a célra.

Ha több alu vezetékes köröd is van, akkor inkább FKA elosztótáblát vegyél. Annál egyrészt nem rézből készül a sín, másrészt körmös vezetékszorítóval van szerelve ami nem darálja szét az alut. Hátránya, hogy optikailag nem nyújt valami szép látványt, nincs rajta füstüveg.

Alumínium vezeték réz sínbe kötve érvéghüvellyel

Az XBS lakáselosztó kb. a legolcsóbb amit lehet kapni. Ennek megfelelően a minősége sem a legjobb, de bőven használható, és annyira nem is csúnya.

Így néz ki lezárt ajtóval. Felette 80x40-es kábelcsatornában indulnak a vezetékek. Gyárilag egyébként 40x20-as szürke kábelcsatorna volt, de abban nem fért volna el ennyi vezeték.

Egyik konyhapult feletti konnektor. Gondolkodtam rajta, hogy a felső szekrény aljára kellene csavarozni és akkor nem látszik a vezeték, viszont jóval kényelmetlenebb lenne a használata, úgyhogy ennyi optikai belerondítás itt belefért a dologba 🙂

Pár ezer Ft-ért lehet venni RGB LED szalagot. Tök jó hangulatvilágításnak.

A LED szalag öntapadós, 10 centinként elvágható és toldható is, ha szükséges.

Tud folyamatosan világítani, villogni, színátmenet létrehozni, illetve állítható a színtelítettség és a fény erőssége is.

Konyhai használatra vízhatlan kivitelt célszerű választani.

12 voltról üzemel, ez a típus távirányítóval üzemeltethető. A távirányító érzékelője a transzformátorból van kivezetve. A komplett tápellátása a szekrény aljára van csavarozva, és az ottani konnektorból kapja az áramot, merthogy ott is van egy konnektor 🙂

A távirányítója így néz ki.